Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

John Carpenter		2006.03.12. 13:55
Carpenter hõse az ellenállásra kárhoztatott, a külvilágtól elszigetelt, a tehetetlenség vákuumába zárt közösség. Hitchcock mondta egyszer: „Örömöt akarok szerezni a nézõnek. Hasonlót ahhoz, amit egy lidérces álomból felébredve érez." A hitvallás, akár Carpentertõl is származhatna, hiszen többször hangsúlyozta, nem a kritikusoknak, hanem a nézõknek készíti a filmjeit. Krédója néhány tõmondatban summázható: a mozinak nem célja, hogy nevelje a közönségét, a film az érzelmek médiuma, nem az intellektusé. A "horror pápáját", "az erõszak pornográfusát" az amerikai történetmondó mozi egyik megújítójaként ünnepelték,. Carpenter korai indulásától fogva az egyik legelkötelezettebb katonája azon filmcsinálók csapatának, akiknek célja, hogy '60-as években egyre inkább intellektuálissá finomult mozgóképet azzá tegyék, ami eredetileg volt, a legtriviálisabb tömegszórakoztatás eszközévé. John Carpenter mióta csak kamerát vett a kezébe, mániákus elkötelezettséggel dolgozik. Univerzális filmkészítõ: rendezõ, forgatókönyvíró, producer, zeneszerzõ, vágó, nem egy munkájában epizódszerepben is feltûnik. Mostanáig 17 mozifilmet rendezett. Carpenter ötéves volt, amikor a mozivarázs egy életre megbabonázta: " Anyám elvitt a filmszínházba (akkor még igazi paloták voltak a mozik), Jack Arnold filmje ment, Az ûrbõl érkezett. Gyanútlanul feltettem a térhatású szemüveget, és a vászonra meredtem, ahol épp egy ízzó meteorit merült bele a földi éjszakába, hogy aztán a szemem elõtt, az agyam mélyén robbanjon szét milliárd fényszilánkká. Lábacskáim kétségbesetten repítettek a kijárat felé. Gyerek nem félt még annyira. De aztán különös dolog történt: pár centivel a lengõajtó elõtt, a biztonságos, napsugaras világba vezetõ vészkijáratnál földbegyökerezett a lábam, és hátrafordultam. A vásznon még egyre tombolt az iszonyú kataklizma, de bennem már szemernyi rettenet sem maradt, csak izgatott kiváncsiság. Azt hiszem, ebben a pillanatban lettem rendezõ. Ha fogalmam sem volt még arról, ki és hogyan csinálja a filmet." Carpenter rövid idõ alatt pótolta ezt a hiányt: alig tízéves, de már viszonylag képzett fotósnak számít, még elemibe jár, amikor néhány társával filmklubot alapít, majd tizenkét évesen elkészíti elsõ amatõr munkáját, Gorgon, az ûrszörny címmel. Ez és a további zsengéi – A kolosszális szörny bosszúja, Gorgo Godzilla ellen, Varázslók az ûrbõl, A harcos és a démon– már címükben is jelzik, hogy az ifjú Carpenter érdeklõdését leginkább a B-filmek ekkoriban virágkorát élõ két mûfaja, a sci-fi és a horror vonta magára.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk